Túl gyorsan szerelembe esel?

Fénysebességgel robbant be az életedbe a szerelem. Azt hitted, ez a paradicsom, de kiderült, ugyanolyan gyorsan el is illan az érzelem, mint ahogy jött. A "meglátni és megszeretni csak egy pillanat műve" tétel helyett manapság inkább a "nem létezik szerelem első látásra" igazságot mondogatod. Vajon mi a baj a gyorsan jött szerelemmel? Tehetünk -e valamit, hogy sokáig megőrizhessük a szerelem lángját?

Tényleg olyan csodaszép a valóság?

Mikor kerültél utoljára olyan helyzetben, hogy úgy eltalált Ámor nyila, hogy napokig se nem láttál, se nem hallottál? Elemi erővel és egy expresszvonat gyorsaságával szerelembe esni - ez nagyon felemelő érzés tud lenni, de olykor azért kicsit ijesztő. Őrültségeket művelsz, amiket annak előtte soha, kifordulsz önmagadból, a barátaid agyára mész az állandó áradozásoddal. Van olyan, aki már az első napon világgá kürtöli, hogy megtalálta a Nagy Őt, és van, aki nem meri elhinni, hogy vele ekkora jó történhet, ezért teljes erejéből a kézifékbe kapaszkodik. Mit tegyél, hogy ne veszítsd el túlzott nyitottságoddal vagy túlzott zárkózottságoddal a hirtelen rádzúdult szerelmet?

Ha szerelmes vagy, az olyan érzés, mintha elkapott volna egy forgószél. Hogy ezt érzed, teljesen természetes. Csak túlzásba nem szabad vinni! Az emberek, akik túl sok időt töltenek azzal, hogy analizálják, mi fog történni velük, kiirtják a romantikát az életükből. Akiket viszont tényleg vakká tesz a szerelem, teljesen elveszítik a kontrolljukat a kapcsolat és önmaguk felett. Fontos tehát valamiféle egyensúly megteremtése a kavargó érzelmek között. A szerelem a szív ügye, ezért a szív ilyenkor jó tanácsadód, de nem árt az észre is hallgatni, ha már úgy érzed, nagyon elvakít a fergeteges érzelem.

Vedd le a rózsaszín szemüveget!

Az első fontos dolog, amit ki kell derítened, hogy a valóság tényleg olyan csodaszép-e, mint amilyennek a rózsaszín szemüvegeden át látod, vagy csak a képzeleted játszadozik veled! A végére kell járnod, hogy friss szerelmed valóban egy hibátlan angyal-e vagy azért vannak neki is számodra elfogadhatatlan hibái. Fontos megkérdezni magadtól az első randi után: kellemesen éreztem magam vele? Nem volt semmi kellemetlen érzés bennem? Ha például szerelmed a randi alatt elszívott egy doboz cigit, miközben te már a doboz illatától is köhögsz, nem biztos, hogy hosszú távon is sármosnak fogod gondolni, ahogy megcsókol. Vagy ha arra akar rávenni, hogy menjetek át egy kétes hírű bárba, és te azt érezted, szeretnél  messze szaladni, akkor ezeket az érzéseket nem jó szőnyeg alá söpörni. Ha kényelmetlenül érzed magad vele, nem biztos, hogy egymásnak vagytok teremtve. És nem biztos, hogy belé vagy szerelmes. Lehet, hogy pusztán a saját, romantikus elképzeléseidbe, amiket rá vetítettél ki. Szóval akármennyire is belebolondultál az illetőbe, próbálj meg higgadt fejjel is mérlegelni! A jó és a rossz benyomásaid egyaránt fontos szempontok a kapcsolat esetleges jövőjét illetően. Minél több benyomást rögzítesz magadban úgy, ahogy azok vannak, annál könnyebben tudod megítélni, mennyit ér neked a kapcsolat.

Azt is érezheted, túl gyors a tempó

Lassíts! Ha úgy érzed, túl gyorsan történnek körülötted az események, nincs is időd felfogni a rengeteg pozitív élményt, lassíts a tempón! Óvatosan hozd ezt párod tudtára is! Azonban kerülendők az olyan papírforma-szerű mondatok, mint például: "úgy gondolom, lassabban kéne csinálnunk a dolgokat!" vagy: "Nekem ez túl gyors, találkozzunk ritkábban, kezeljük kicsit lazábban!". Ezek a klisék csak bizalmatlanságot szülnek, vagy ami még ennél is rosszabb, kiverik nála a biztosítékot, és efféle viszontklisék elhangzásához vezethetnek: "Meggondoltad magad? Vagy van valaki más?" vagy: "Szóval te nem akarsz velem járni, ugye? Mondhattad volna hamarabb is!" Hogy a kellemetlen és felesleges bizalmatlansági szituációkat elkerüld, mondj inkább valami semlegesebb indokot. Például: "Nagyon szeretnélek látni a hétvégén, de egy barátom utazik ide pár napra, és szeretném vele tölteni azt a kis időt." vagy: "Ez a mostani munka, amin dolgozom, teljesen kicsinál engem. Jobban érezném magam, ha most nekiveselkednék, fel sem állnék, amíg be nem fejezem, így kevésbé lennék feszült, amikor következő alkalommal találkozunk." Ha a párod nem dől be ezeknek az indokoknak (pedig még csak nem is kell füllentened, teendőd mindig akad, csak keresni kell), továbbra is erőlteti a témát, dobd félre a félelmeidet, és mondd meg neki kerek perec, hogy: "Hihetetlenül belédzúgtam, úgy érzem, ez valami nagy dolog, ami érik, de nem akarom elrontani azzal, hogy kapkodunk". Ettől biztosan megnyugszik, de hogy még inkább megnyugodjon, rögtön beszéld is meg vele, mikor találkoztok legközelebb.

Várj azzal, hogy szerelmet vallasz!

A gondolatot ne kövesse mindig tett! Felettébb romantikus, ha annyira szereted őt, hogy már dolgozni sem tudsz, egész nap csak rá gondolsz, és ötpercenként szeretnéd felhívni. Ne tedd! Legalábbis ne annyiszor, ahányszor a szíved mélyén szeretnéd. Hagyd lélegzethez jutni, hagyd egy kicsit éhezni az élményre, amit te jelentesz neki! Nem kell minden vágyat, elképzelést rögtön és azonnal megvalósítani. Mielőtt megtennél valami őrültséget, kérdezd meg magadtól: "Mit szólnék hozzá, ha ötpercenként csöngene a mobilom, miközben egy fontos megbeszélésen kell helytállnom?" vagy: "Megkérdezném -e szóban is azt a pikáns dolgot, amit emailben az imént küldtél el neki?" Ha bármelyik kérdésre "nem" a válaszod, akkor inkább türtőztesd magad! Számolj el tízig, próbáld elfoglalni magad valami mással, tedd el későbbre a levelet, a mobilodon pedig hívd fel egy barátodat, ha már úgy érzed, muszáj beszélned valakivel.
 
Álmodozás helyett élj a jelenben!
 
Ne beszélj a jövőről! Már az első randin elképzelted, hogy milyen jó lenne a nyáron egy világkörüli útra menni együtt. És azt is láttad már akkor magad előtt, hogy egy hajón szeretnél hozzá feleségül menni. Azt pedig már gimis korod óta tudod, hogy három gyereket szeretnél, de leginkább a négynek örülnél. Ezekről ábrándozni nagyon romantikus dolog, de az első randikon előállni velük - óriási öngól! Az efféle közös tervek szövögetése inkább eltávolítja tőled a párod, mint közelebb hozza, egy menyasszonyi ruháról szóló mondat képes még a legszenvedélyesebb lángolást is teljesen eloltani. Ne öltöztesd föl a kapcsolatot több vággyal és elképzeléssel, mint amennyi az adott pillanatban van benne! Inkább tereld el a figyelmedet az álmodozásról, szervezz egy mozgalmas randit! Menjetek el bulizni, nézzetek ki az ócskapiacra, töltsétek az időt a jelen élménydús eseményeivel!

Add meg a módját a vallomásnak!

Várj a "szeretlek" kimondásával! Fülig benne vagy a kapcsolatban, már a harmadik randitokon vagytok, minden csodálatosan sikerül. Kísértésbe esel, hogy a film közepén odahajolj hozzá, és azt mondd: szeretlek! Várj vele! Add meg a módját az első igazi szerelmi vallomásnak! Ez az az idő, amikor az "ami a szíveden, az a szádon" mondásra nem mindig kell hallgatni. Készítsd elő a terepet, hívd el egy romantikus vacsorára, vagy szenteljétek egymásnak az egész éjszakát. Először mindenképp ilyen romantikus körülmények között mondd neki, hogy szereted, hogy a kimondott szónak súlya és tartalma legyen. Még így is fennáll a veszélye annak, hogy az érzelmek nem kölcsönösek. Mielőtt megléped ezt a lépést, kérdezd meg magadtól: "El fogom tudni viselni, ha esetleg nem mondja azt, hogy ő is szeret, vagy össze leszek törve?" Ha ez utóbbi, akkor jobb későbbre tartogatni a vallomást. Ha pedig te vagy az, aki túl korán kapja a szeretleket, még nem éreznéd igazán szívből jövőnek, ha viszonoznád a vallomást, ne érezd kötelességednek  visszaszeretlekezni. Persze nem szabad visszautasítanod a kezdeményezést, vagy ami még rosszabb, megleckéztetned őt, hogy ez még túl korai. Kitárta neked a szívét, ezáltal sebezhetővé vált, óvatosan bánj a szavakkal! Mondd például azt: "Nagyon megérint, amikor ezt mondod, és csodálatos dolgokat érzek irántad. Most még nehéz nekem pont ezeket a szavakat kimondanom, de úgy érzem, közel vagyok hozzá." Ki tudja, talán tényleg sokkal közelebb vagy hozzá, mint gondolnád.